TÉNYEK ÉS SZÁMADATOK

Az Európai Unió kölcsönös érdekű területeken együttműködő országok szövetsége, d e egyúttal közös értékeket valló közösség is. Ezen értékek és az európai demokrácia megerősítése továbbra is a Régiók Európai Bizottságának egyik legfontosabb prioritása.

2009 óta az RB és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) közösen szervez éves párbeszédet a helyi és regionális önkormányzatok számára fontos alapjogi témák megvitatása céljából. Az FRA és az RB közötti együttműködés célja, hogy felhívja a helyi és regionális önkormányzatok figyelmét az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekre, és segítse őket az alapvető jogok védelmében és előmozdításában. 2021-ben az éves párbeszéd középpontjában a „Human Rights Cities in the EU” [Emberi jogi városok az EU-ban] című keretdokumentum ismertetése állt, amelyet az FRA különböző városokkal és gyakorlati szakemberekkel együttműködve dolgozott ki. 2022-ben az éves párbeszéd középpontjában az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU-n belül megfigyelhető alapjogi vonatkozások álltak.

2021-ben az RB Gdańsk városával és az ICORN-nal együttműködve létrehozta a Paweł Adamowicz polgármesterről elnevezett díjat a szabadság, a szolidaritás és az egyenlőség előmozdítása terén tanúsított bátorságért és kiválóságért:

− 2021-ben az Adamowicz-díj nyertese Henriette Reker, a németországi Köln főpolgármestere volt. A díjat a tolerancia, az inkluzivitás, valamint a migráns hátterű polgárok integrációjának és megkülönböztetésmentességének előmozdítása, továbbá a gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet elleni küzdelem Köln városában való előmozdítása iránti rendkívüli elkötelezettségének elismeréseként ítélték oda.

− 2022-ben a Paweł Adamowicz-díj kitüntetettje a lengyelországi Michałowo település volt, amely a belarusz-lengyel határon a menekülteknek nyújtott segítség elismeréséül részesült a díjban.

Forrás: © Európai Unió

2022-ben az RB kísérleti projektet indított „Az európai értékek előmozdítása az oktatás és a kultúra révén” címmel, amelyhez tartozik egytérkép is, amely több mint 100 példát tartalmaz olyan tevékenységekre, amelyek helyi és regionális szinten népszerűsítik az európai értékekkel kapcsolatos tudatosságot. A tevékenységek és tapasztalatok e virtuális térkép formáját öltő gyűjteménye konkrét lépés afelé, hogy létrejöjjön a helyi és regionális szintű bevált gyakorlatok közös csoportja az európai értékek oktatás és kultúra révén történő előmozdítása érdekében. Az RB választott helyi és regionális képviselői és partnerei által ismertetett több mint 100 példával a térkép célja, hogy inspirációként szolgáljon további értékes ötletekhez és projektekhez.

Az alapvető jogok és az európai demokratikus értékek az RB uniós bővítési politikával kapcsolatos munkájának is központi elemét képezik, és ezeket rendszeresen kiemelik a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal fenntartott kapcsolatokban és közös rendezvényeken, a Keleti Partnerség Helyi és Regionális Önkormányzatainak Konferenciája (CORLEAP) ülésein, valamint a vonatkozó RB véleményekben.

FŐBB TERÜLETI EREDMÉNYEK ÉS/VAGY KIHÍVÁSOK

A helyi és regionális önkormányzatok napi kapcsolatban állnak a polgárokkal. Hozzájuk érkeznek be a lakosok kérései, igényei és panaszai, és ők felelősek azért, hogy ezekre időben és hatékonyan reagáljanak. Ez azt jelenti, hogy a decentralizáció és a többszintű kormányzás hozzájárulhat a szolgáltatás minőségének javításához és a demokrácia előmozdításához.

Az urbanizáció a 21. század egyik legjelentősebb globális tendenciája. Mára a világ népességének több mint 70 %-a városi területeken él. Annak biztosítása érdekében, hogy az urbanizációs folyamatok megfeleljenek az emberi jogi elveknek, a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend felszólítja a kormányokat „a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tételére.” Az emberi jogok kulcsfontosságúak a fenntartható és társadalmi szempontból befogadó urbanizáció előmozdításához, amely elősegíti az egyenlőséget, küzd a megkülönböztetés minden formája ellen, valamint erősíti az egyének és a közösségek szerepvállalását.

Ukrajna orosz inváziója súlyos fenyegetést jelent az emberi jogok megőrzésére nézve Európában. Az Ukrajnából elmenekülők közül több mint hétmillióan kerestek védelmet Európában, és Unió-szerte óriási támogatásra találtak a kormányok, helyi és regionális önkormányzatok és a társadalom egésze részéről. A helyi és regionális önkormányzatok a háború elől menekülők fogadására irányuló erőfeszítések élvonalában állnak, gyakran civil társadalmi szervezetekkel együttműködve. A városok és régiók számos intézkedést hoztak a menekültek legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a munkahelyekhez való hozzáférésük támogatása, illetve a kiszolgáltatott csoportok, különösen a gyermekek és a fogyatékossággal élők megsegítése érdekében.

Forrás: © Európai Unió

Mindazonáltal a városok és régiók számos alapjogi kihívással néznek szembe az Ukrajnából és más háború sújtotta helyekről érkező menekültekkel kapcsolatban, akiknek többsége nő és gyermek. Ezért nemcsak arra van szükség, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az alapvető jogok és szabadságok védelmében betöltött szerepével kapcsolatos tudatosságot növeljük, hanem arra is, hogy a szubnacionális kormányzatokat megfelelő pénzügyi eszközökkel lássuk el kötelezettségeik teljesítéséhez.

A rasszizmus továbbra is komoly kihívást jelent az egész EU-ban. Továbbra is előfordulnak rasszista gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd, ezenkívül egyre gyakoribb a migránsokra és az etnikai kisebbségekre irányuló – gyakran a sajtó vagy a politikusok által elkövetett – online gyűlöletbeszéd. A rasszizmus elleni küzdelemre irányuló uniós szintű kötelezettségvállalásokat tükrözve a tagállamok FŐBB TERÜLETI EREDMÉNYEK ÉS/VAGY KIHÍVÁSOK rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terveket fogadtak el, amelyek helyi szintű végrehajtásában a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak.

FŐBB ÜZENETEINK (AZ RB SZAKPOLITIKAI KÉRÉSEI)

Az Európai Unió a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezeket az egyetemes értékeket a kormányzat minden szintjén érvényesíteni kell, beleértve a helyi és regionális szintet is. A városok, települések és más helyi és regionális önkormányzatok a többszintű kormányzási rendszer részét képezik, amelynek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat. Ezt az EU már számos szakpolitikai területen határozottan elismeri. Számos uniós stratégia emeli ki a helyi szint kulcsszerepét az egyenlőség és a sokféleség előmozdításában és a diszkrimináció elleni küzdelemben1; a nyilvános terek biztonságának biztosításában2; a digitalizáció kihívásaira való reagálásban3 vagy a környezetbarátabb EU előmozdításában4. Az alapvető jogok és a jogállamiság mindig is központi kérdés volt az RB számára, mivel a helyi és regionális képviselők kulcsszerepet játszanak a demokratikus tér helyi szintű kiépítésében. Mivel az RB felelős a helyi és regionális önkormányzatok és a bővítési országok közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításáért, az EU-n túlmutató hatóköre kiterjed az uniós tagjelölt és potenciál is tagjelölt országokra is.

Forrás: © Európai Unió, 2022, Promoting European values through education and culture

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú annak az üzenetnek a közvetítése, hogy az alapvető jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos kérdések nem kizárólag a központi kormányzatok hatáskörébe tartoznak, hanem helyi és regionális szinten is foglalkozni kell velük. Ez segít elkerülni a „local state capture” (az önkormányzati struktúrák foglyul ejtése) veszélyeit, amely jelenség alatt az értendő, hogy egy települési önkormányzatot egyes hatalommal rendelkező személyek vagy csoportok teljes mértékben vagy részben kisajátítanak egyéni érdekeik céljaira. Ez a jelenség veszélyezteti a polgárok jó kormányzáshoz való jogát helyi szinten, ami kiábrándulásukhoz és gyakran a helyhatósági választásokon való alacsony részvételi arányhoz vezet. 5

1 Néhány példa az ilyen jellegű uniós stratégiákra: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv (2020. november 24.), a rasszizmus elleni cselekvési terv (2020. szeptember 18.), az LMBTIQ-személyekről szóló stratégia (2020. november 12.), vagy a romák egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keret (2020. október 7.).

2 Európai Bizottság (2020), A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM(2020) 605 final, 2020. július 24.

3 Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM(2021) 118 final, 2021. március 9.

4 Európai Bizottság, Zöld város megállapodás.

5 A helyi demokrácia kihívásai a Nyugat-Balkánon, RB-vélemény, elfogadva: 2020. október 14-én.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet játszanak a gyermekek és fiatalok számára nyújtott szolgáltatások javításában, az idősek és a hajléktalanok támogatásában, valamint a romák befogadását és a migránsok integrációját támogató politikák kidolgozásában. Ha elegendő mozgástér és pénzügyi forrás áll rendelkezésükre ahhoz, hogy cselekedjenek, az új lendületet adhat a helyi közösségeknek általában, valamint különösen a kiszolgáltatott csoportoknak.

A SZAKPOLITIKA GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉNEK SZEMLÉLTETÉSE

Emberi jogi városok és az Adamowicz-díj

Számos uniós város nyilvánította már magát „emberi jogi városnak”, és lépéseket tett annak érdekében, hogy az emberi jogi szempontok figyelembevételével alakítsa és dolgozza ki a helyi intézkedéseket. Azzal, hogy emberi jogi városnak nyilvánítják magukat, ezek a városok elkötelezik magukat az alapvető jogok mellett, és olyan mechanizmusokat és eszközöket vezetnek be, amelyek segítségével alkalmazni lehet a jogokon alapuló megközelítést, illetve biztosítható, hogy az emberi jogok beépüljenek a várossal kapcsolatos munkákba. 2001-ben az ausztriai Graz lett az első emberi jogi város Európában, és azóta további városok váltak az emberi jogi városok hálózatának tagjaivá, például Bécs és Salzburg (Ausztria), Utrecht (Hollandia), Barcelona és Valencia (Spanyolország), Torino (Olaszország), Nürnberg (Németország) és Lund (Svédország). Lundban az emberi jogi város munkája összekapcsolódik a társadalmi fenntarthatósággal és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A város emberi jogi helyzetének elemzését követően külön programot (2020–2030) hoztak létre, amely hat területre terjed ki: demokrácia, oktatás és tanulás, életmód, munka és foglalkoztatás, lakhatás és a helyi környezet, valamint a nemek közötti egyenlőség. A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményből és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményből eredő kötelezettségek teljesítése érdekében a program olyan kezdeményezéseket is tartalmaz, amelyek támogatják a gyermekeket, a fiatalokat és a fogyatékossággal élő személyeket.

A spanyolországi Bilbaóban 2018 óta van érvényben az „értékek chartája”. Részvételi folyamat keretében azonosították azt a 17 „értéket”, amelyekre a charta összpontosít, ideértve az ember i j ogok tiszteletben tartását, a szolidaritást, a részvételt, a bizalmat, a kreativitást, a nők és férfiak közötti egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot. A charta alapul szolgál az emberek életminőségének és jóllétének javításához, és iránymutatásul szolgál a város jövőbeli fejlődéséhez. Ezt kiegészítve az „Értékfejlesztési Terv” meghatározza az ezen értékek megvalósítására irányuló tevékenységeket.

Grazban az Emberi Jogi Tanács nyomon követi az emberi jogok helyzetét a városban, és arról évente jelentést tesz a városi tanácsnak. Jelentésében több mint 150 helyi érdekelt féltől, köztük városi önkormányzati szervektől és a civil társadalomtól származó információkat összegzi. Ismerteti a meglévő problémákat és a bevált gyakorlatokat, ajánlásokat fogalmaz meg, és értékeli, hogy a korábbi ajánlásokat hogyan hajtották végre. Az Emberi Jogi Tanács emellett figyelemmel kíséri a választási kampányokat azáltal, hogy értékeli a választási anyagok, beszédek, továbbá interjúk emberi jogi megfelelőségét.

A 2022-ben Adamowicz-díjjal kitüntetett lengyelországi Michałowo település segítséget nyújtott azoknak a migránsoknak, akik Lengyelország és Belarusz között rekedtek, miután a lengyel kormány 2021 szeptemberében szükségállapotot vezetett be válaszul arra, hogy Belarusz politikai célokra használja fel az embereket. A lengyel–belarusz határhoz közeli Michałowo helyi önkormányzata ruhát, meleg ételt és szállást biztosított a rászorulóknak, többek között nem kormányzati szervezetek támogatásával. A határ közelében fekvő Bondary falu helyi önkormányzata által rendelkezésre bocsátott ideiglenes lakásokban a háború kitörése óta Ukrajnából menekülő családokat is elszállásoltak.

Az 1994-ben létrehozott Régiók Európai Bizottsága egy európai uniós politikai közgyűlés, amelyben 329 regionális és helyi szintű képviselő – például régióelnök vagy városi polgármester – vesz részt mind a 27 tagállamból, több mint 446 millió európai polgár képviseletében.

Készítette a Régiók Európai Bizottságának Kommunikációs Igazgatósága © European Union, 2023

Rue Belliard/Belliardstraat 101 | 1040 Bruxelles/Brussel | BELGIQUE/BELGIË

Tel. +32 22822211 | e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | www.cor.europa.eu

@EU_CoR | /european.committee.of.the.regions

/european-committee-of-the-regions | @EU_regions_cities Catalogue number: QG-03-24-044-HU-N

ISBN: 978-92-895-3162-7

DOI:10.2863/193104

© European Union, 2023

Eltérő rendelkezés hiányában ez a dokumentum a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartozik (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő feltüntetésével és minden változtatás jelzésével megengedett. A nem az Európai Unió tulajdonában álló anyagok felhasználására vagy többszörözésére adott esetben közvetlenül a szerzői jogok tulajdonosától kell engedélyt kérni. Ennek megfelelően ha az adott tartalomban harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.