A nyugdíjas klubok működésével kapcsolatos gyakorlati ismeretek tematikája
1. téma: Klubvezetők képzése. Mit várnak a klubvezetők a képzéstől? Mit ajánlanak a képzést szervezők? Miért szükséges a képzés szerintük?
2. téma: Történeti áttekintés: az ”Életet az éveknek” Klubszövetség és a klubmozgalom története. Miért klub? A hazai idősügy, időspolitika alakulása. A megyei klubok történetei.
3. téma: Társadalmi-gazdasági környezet, amelyben a nyugdíjas szervezetek működnek. Hogyan élnek az idősek egyes csoportjai? Milyen állami, társadalmi és magán elképzelések születtek meg az elmúlt évtizedekben az idősek életének keretezésére, életminőségük javítására? Hogyan befolyásolja a környezet a klubok létrejöttét, a közösségi munka tartalmát?
4. téma: Lehetséges szervezeti formák. A klub, mint civil szervezet, egyesület, alapítvány, szövetség (mi a különbség az egyes formák között); jogszabályi, adminisztrációs kötelezettségek, alapszabály, működési szabályzat, adatkezelés, vezetés, finanszírozás, az adományozók eltérő előnyei stb.)
5. téma: A klub, mint szervezet: a működés módja, munkamódszere, típusok; a csoportban betöltött szerepek, hierarchia, demokratikus működésmód, együttműködés. Közös értékek, célok, módszerek összefoglalása a klubok eredményes működése szempontjából
6. téma: A jó klubvezető személyisége, vezetői képességei: a klubvezetővel szembeni elvárások, pl. empátia, rugalmasság, határozott képviselet, következetesség stb.; a tagok motiválása, konfliktuskezelés; a klubbal kapcsolatos vízió megléte stb. (Önismereti -személyiségfejlesztő csoport, ahol például, ilyen kérdésekkel lehetne foglalkozni: Mik a motivációim, amiért elvállaltam a klubvezetést? Mik az erősségeim, és mik a gyengeségeim? Min szeretnék változtatni? stb.)
7. téma: Az egyes klubtagok, illetve a klub körüli szűkebb és tágabb társadalom szükségleteinek és erőforrásainak az elemzése. A szükségletek megismerésének módszerei, eszközei; klubokon belüli változások; új igények/elvárások a klub tevékenységével, tartalmával kapcsolatban; új idősödő generációkhoz tartozók elvárásai; a különböző korcsoporthoz tartozók együttműködése; a környezet változásának a hatása, a társadalmi bázis megismerése és erősítése, új tagok folyamatos felkutatása és bevonása a klub működésébe stb.)
8. téma: Vezetés, a klub menedzselése: csapatmunka: a vezetőn és helyettesei, akikkel a klub, az z egyesület vezetését, irányítását közösen végzik; vezetési módszerek; a tagok közötti kommunikáció megszervezése; tagság bevonása feladatokba. (A feladatmegosztás, a csapatmunka közösségépítő erővel bír). A klubvezetés, mint önkéntes munka és szolgálat. A munka tervezésének, szervezésének alapelemei (munkaterv, beszámoló, gazdálkodás, tagdíj, programok tervezése és megvalósítása, pályázatírás, feladatok és felelősök stb.
9. téma: Kapcsolatok, kommunikáció (klubon belüli, települési – önkormányzati kapcsolatok, más nyugdíjas szervezetekkel, szövetséggel, időseket támogató intézményekkel való kapcsolatok stb.; a kapcsolattartás eszközei, technikái (telefon, sms, honlap, újság, szórólap, email, levelezés, szóbeli üzenet, személyes találkozók, munkamegbeszélések stb./ alkalmazása.
10. téma: A klub működésének minőségbiztosítása: rendszeres szóbeli és írásos véleménykérés, majd értékelés az egyes programokról, illetve az éves tevékenységről; az eredmények megbeszélése a tagokkal és más érdekeltekkel stb.
Hegyesi Gábor, a nemzetközi ügyek és a memóriacsoport önkéntese, egyetemi tanár, néhány további kérdést javaslok meggondolni:
1. A klubvezetők képzésével párhuzamosan érdemes lenne elkezdeni megyei szinten egy mentorrendszer kiépítését. Első lépésként lenne egy mentorképzés, aminek során megtanulnák, hogyan tudják a megye klubjait erősíteni, segíteni, vagyis
rendszeresen mentorálni. Mentor lehet az országos elnökség tagja, az országos elnökség egyetértésével az elnök által felkért elnöki megbízott stb.)
2. Ugyancsak fontos a klubvezetők fórumának a megerősítése, ami a jó gyakorlatok, illetve a sikeres, esetleg sikertelen, kudarcos tapasztalatok, elakadások megosztásának rendszeres, közvetlen módját biztosítja.
3. Nagyon fontos kérdés, hogy kik fognak oktatni a képzésekben, és miből fogja az országos szövetség, illetve a megyei szervezetek ezt finanszírozni?
4. Érdemesnek tűnik egy alapirodalom összeállítását elkezdeni, ami a folyamatos önképzést és belső továbbképzést segítené elő.
5. Érdeme lenne olyan képzési tematikát készíteni, ami majd akkreditáltatható, hogy a területen dolgozó szakemberek kötelező továbbképzésébe beszámíthasson, így pontszerző tevékenységnek számíthasson.